Klíma használatkor számos szempontot figyelembe kell vennünk, mint:
- a berendezés hatékonyságát kifejező EER, SEER, COP, SCOP értékek
- a berendezés tisztasága, karbantartottsága
- a megfelelő méretezése
- a külső-belső hőmérséklet különbsége
- a hőszigetelés
- a használati szokások
- az ablakok száma, helyzete, mérete
- az elvárt hűtési intenzitás
- a lakásban lévő hőtermelő eszközök, stb…
De az egyik legfontosabb szempont a klíma energetikai besorolása, hiszen jelentős összeget spórolhatunk meg, vagy épp adhatunk ki attól függően, hogy milyen berendezést választunk. Ma már a legtöbb gyártó számára fontos a környezettudatosság, így igyekeznek minél energiahatékonyabb légkondicionálókat létrehozni, amelyek az A+, A++ és A+++ energiabesorolású kategóriába esnek. Általánosságban elmondható, hogy egy modern, inverteres klíma a leggyakrabban kiépített 3,5 kW-os teljesítménnyel, 600-1000 W körüli fogyasztással indít, ami a helyiség lehűlése után a hőmérséklet szinten tartására, lecsökken egy 300-600 W körüli fogyasztásra. Ezt megszorozzuk 40 Ft/kWh-val és megkapjuk a klíma fogyasztását. Egy közepes méretű lakás esetében, amennyiben egy klímaberendezés működik, általában 6000-8000 Ft/hó lesz a várható villanyszámla növekedés, ami a nyári hónapokra vetítve 20 000-25 000 Ft-ot jelent.
Persze a személyes igények és a fentebb sorolt tényezők, befolyásolhatják ezt az összeget.
Érdemes arra is figyelmet fordítanunk, hogy csak hűtésre, vagy fűtésre is szeretnénk majd használni a klímaberendezést, hiszen eltérő besorolás vonatkozik a készülékekre a két esetben. A gyártók feltüntetik a hűtési és a fűtési energiafogyasztást is a készülék műszaki adatlapján, A++/A+ Egy helyiség fűtése több energiát igényel, mint a hűtése, ezért az adatlapon feltüntetett két érték közül a kevésbé kedvező vonatkozik a fűtésre. Ha a kinti levegő hőmérséklete 0 fok alá csökken, akkor jelentősen romlik a klímaberendezés fűtési teljesítménye.
Akinek szempont a klímával fűtés, a gazdaságos használat érdekében, érdemes fűtésre optimalizált klímát választania. Az ABC szerinti energiabesorolás már önmagában sokat elárul a klíma fogyasztásáról, ám nem elég csupán azt figyelni, hogy A++ vagy A+++ legyen feltüntetve a készüléken, hanem a COP, SCOP, valamint az EER, SEER, mutatókra is ügyelnünk kell.
A COP a klímakészülék teljesítmény mutatója, az angol Coefficient of Performance kifejezést takarja. A COP tulajdonképpen a hatékonyságot mutatja, hiszen a befektetett és előállított energia hányadosa adja az értékét. Egy modern inverteres légkondicionáló a befektetett és a környezetből kivont energiából származó fűtési energiával közösen képes fűteni a helyiséget, vagy akár a házat, ennélfogva a COP értéke meghaladhatja az egyet, hiszen az előállított energia több, mint a befektetett. A COP értéke természetesen nem állandó, a külső-belső hőmérséklet hatására változik, minél nagyobb az eltérés, annál kisebb a COP értéke.
Az EER rövidítés nem más, mint a szobai klíma energiahatékonysági mutatója, angolul Efficiency of Room Air Conditioners. A készülék fogyasztása a kW értékének és az ERR mutatójának a hányadosából adódik. A COP és az EER értékek nem egy teljes időszakra vonatkoznak, hanem csupán egy adott pillanatban mért teljesítményt adnak meg. Ezzel szemben az SEER és SCOP mutatók egy teljes időszakban mért teljesítményértéket mutatnak meg, tehát figyelembe veszik a folyamatosan változó hőmérsékletet is. Mivel ezek az értékek hosszútávú működésből adódnak, közelebb állnak a valós adatokhoz, mint a COP és EER számok.
Hűtés esetén a klíma fogyasztása egyszerűen kalkulálható a hűtőteljesítmény és a teljesítményfelvétel elosztásával. Fűtés esetén pedig a fűtőteljesítmény és a teljesítményfelvétel hányadosa mutatja meg a fogyasztás értékét.
Ne feledjük, hogy a karbantartás hiánya kirívó áramfelvételt eredményez, ezért ügyeljünk, hogy klímánk rendszeres évi ellenőrzése, karbantartása legyen elvégezve, hiszen ha nem figyelünk ezekre, akkor nem csak a klímánk, de a pénztárcánk is a kárát látja. Kérdése adódott? Segíthetünk valamiben? Vegye fel velünk a kapcsolatot!